2008.09.25.
Reggel sokáig lustálkodtunk, hiszen közel volt Santiago de Compostela. Úgy terveztük, hogy kipihenten, frissen fürödve, tiszta ruhában megyünk a katedrálisba. Szinte pillanatok alatt beértünk Szent Jakab Csillagmezejére. Elmentünk a katedrálishoz, és azzal indítottunk, hogy kiváltottuk a bizonyítványunkat, ami hitelesen igazolja a zarándokútlevelünk alapján, latin nyelven, hogy a 800 km hosszú utat megtettük. Meglepetésünkre a zarándokhivatalban találkoztunk Gizával. Aztán elindultunk megkeresni a szállásunkat Gizával együtt, ahol a magyar fíú dolgozik. Még mielőtt elindultunk volna erre az útra, hallottunk Balázsról a magyar fíúról aki kint él Spanyolországban és mint hospitaléró dolgozik egy albergben. Otthon megbeszéltük, hogy felkeressük majd. A szállást nagyon nehezen találtuk meg, így a déli zarándokmiséről már lekéstünk. Minden délben van zarándokmise, ami az előző nap beérkezett zarándokok nemzetiségének felsorolásával kezdődik. Talán nem baj, hogy lemaradtunk, majd holnap legalább hallani fogjuk ahogy bennünket magyarokat is felolvasnak.
Délután elindultunk felfedezni Compostelát. Bejártuk a várost keresztül kasul. A katedrális kivül belül egyszerüen lélegzetelállító. A zarándokok zöme arról számolt be hogy valami eufóriás érzés öntötte el a katedrálisba való belépéskor. Magam is vártam ezt, csalódottan kell közölnöm, magam sem értem, valahogy elmaradt. Bár nagyon szerettem volna átélni ezt az érzést.
Maga a város nem túl nagy, ám annál érdekesebb. Szinte teljesen a turizmusból élnek. Minden lakosra öt turista jut, mesélte Balázs nekünk. Egy biztos, rengeteg a zarándok és a turista. Lépni alig lehet a katedrális körül, annyian vannak.
Este a szálláson találkoztunk Kimmel (aki a sok ruhával utazott), a koreai nővel. Elmesélte nekünk, hogy egy szívmütétre készül, ezért szerette volna az utat előtte megtenni. Kim nagyon kedves szimpatikus nő.
Később megjött Balázs is, aki tényleg rendkivüli pasi. Roppant értelmes, több nyelven beszél, nagyon jól látja a világot, és rendkivül segítőkész mindenkivel szemben. Ja és mindig mosolyog. Hétvégente zarándokokat visz le Finisterra-ba, illetve Muxia-ba. Mivel most csak pénteken ér rá, így mi is megbeszéltük vele, hogy másnap elvisz bennünket Muxia-ba, majd a (világvégére) Finisterra-ba. Akkor viszont megint nem leszünk ott a zarándokmisén amikor felolvasnak bennünket. El kellett döntenünk hogy mi is legyen. Úgy döntöttünk Cseperkével és Gizával, hogy megyünk a világvégére, mise lesz majd szombaton is és vasárnap is. Este Balázs azzal lepett meg bennünket hogy hozott egy üveg jó spanyol vörösbort, és rendezett egy magyar estet. Meghívott minket és a többi magyart is, aki abban az időben ott tartózkodott. Sokáig beszélgettünk nagyon jó hangulatban.
Santiago de Compostela-i Katedrális.
Katedrális belső, középen a híres tömjénégetővel, háttérben Szent Jakab mellszobrával.
Cseperke, Kim és Jómagam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.