2008.09.05. Marcsi napja.
Nem mertünk korán indulni, mert ma 1500m-re kell felkapaszkodnunk. Rögtön hegyekkel indítottunk, ezt a sötétben nem mertük bevállalni. Fenyőerdőkön haladtunk, iszonyú meredeken. Akkora szél van, hogy alig tudok haladni. Az erdőben amúgy is félelmetes ebben a szélben mászkálni. Minden recseg, ropog. Óriási ágak esnek le a fákról. Gizától kaptam egy kendőt, ami nagyon jó szolgálatot tett. Fent a hegy tetején akkora volt a szél, hogy tényleg kapaszkodnom kellett. A keresztnél letettem egy otthonról magammal hozott kavicsot, amit mázsás kőnek éreztem végig.
A mai nap gyaloglását budapesti barátnőmnek Marcsinak ajánlottam fel.
Tamás mielőtt eljöttem azt mondta nekem "csak az első tíz nap a nehéz". Remélem így is van, mert elmúlt a tizedik nap.
Ma elhaladtunk egy alberg előtt, ahol rengeteg nemzet zászlója lógott, kb 25 országé. Fájt látni, hogy a magyar nem volt köztük. Megbeszéltük, ha legközelebb erre járunk, hozunk magunkkal magyar zászlót.
Ma áthaladtunk Atapuercán, ami arról hires, hogy itt találták meg az Európában élt legősibb emberi egyedet. A 800 ezer éves leletet, illetve a barlangot az UNESCO 2000-ben a Világörökség részévé nyilvánította. Sajnos megnéznem nem sikerült, mert elmúlt két óra mire odaértem. Két óra után már szieszta van, és az ugye szent. Nyitás 5-kor. Szori három órát nem vagyok hajlandó várni, akkor majd legközelebb.
Egy csomó SMS-t kaptam a barátaimtól ma. Mindenkinek szívből köszönöm. Nagyon jól esnek, illetve jól jönnek a támogató, bíztató szavak.
Castanerasban egy magánalbergben szerettünk volna megszállni. Burgos még 8 km lett volna, azt már nem mertük vállalni. Az alberg külső állapota hagyott némi kívánni valót maga után. Ám annyira fáradtak voltunk már, hogy ennek is megörültünk. Egy 60 év körüli pasi nyitott ajtót nekünk. A nyakában vastag (ujjnyi) aranylánccal. Anélkül, hogy beengedett volna bennünket, közölte, hogy 14 euró. Gondolom látta rajtunk a megdöbbenést. Miután sokaltuk az árat, csak vaciláltunk. Szerettünk volna kicsit bent is körülnézni, úgy tűnt ez az ötlet nem nyerte meg a tetszését. Ezekután bevágta az orrunk előtt az ajtót, miközben hangosan elküldött bennünket a francba. Mi meg mentünk a francba, mivel mást nem tehettünk. Döntésünk helyesnek bizonyult. Burgos elővárosában kivettünk egy hotelszobát hárman. Végre addig zuhanyoztam amíg jólesett, és nem volt lekiismeret furdalásom amiatt, hogy már tíz ember áll kint zuhanyra várva.
Holnap felfedezzük Burgost! Hurrá!!!!!!
Örülök, hogy ezt is láthattam.
Hegyek, völgyek.
A kereszt ahol letettem egy kavicsot.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.