Már nagyon hosszú ideje foglakoztatott a gondolat (közel 10 éve) végig kellene járnom az El Camino-t. Egyre többet olvastam, illetve hallottam róla. Az út durván 800 km hosszú, 20-30 km-t kellene megtennem naponta úgy, hogy közben mint egy csiga cipelem magammal az összes cuccomat hegyen völgyön át. Eltelt néhány év és képtelen voltam kiverni a fejemből az út megtételét. Egyre többet gondoltam az útra, egy idő után kezdtem tudatosan készülni rá.
2007 Karácsonya volt az az időpont amikor elhatároztam, ha törik, ha szakad megyek. Valaki úgy fogalmazta meg előttem, hogy hív az út. Igenis hív, én is érzem ezt a hívást. Elmúltam 53 éves, remélem még van bennem annyi erő, hogy végigjárjam. Nincs vesztegetni való ídőm, irány a világháló. Mint egy megszállott kezdtem keresgélni, kutakodni különböző Caminos oldalakon. Szerencsére nagyon sok jó informácíót sikerült begyűjtenem ezen a módon.
2008 június elején sikerült egy hirdetés útján rátalálnom két társra, akikkel kitűztük az indulás időpontját. 2008. augusztus 25. lett ez a nevezetes dátum. Innen már pörögtek az események, minden nap történt valami amitől egyre közelebb kerültem az úthoz.
Nem vagyok túlságosan izgulós tipus, de valahogy kezd beindulni az a bizonyos "zabszemszindróma" amit az ember általában akkor érez, ha nagy dolgot készül meglépni.
Mostanra összeállt a csomagom. Naponta méricskélem, szó szerint mérlegre teszem. Valahol olvastam, hogy nem ajánlatos a testsúly 10%-nál nehezebb zsákot cipelni. Próbáltam betartani, bár elég nehezen ment. Ez az én esetemben 5-6 kg lenne (58 kg vagyok), ezt szinte lehetetlen betartani, pedig nem szabadna többet cipelnem.
Minden este gyalogolok, kb. 8-10 km-t teszek meg edzés képpen. Tudom ez elég kevés ahhoz, amit majd ott Spanyolországban kell teljesítenem. Nagyon remélem ettől függetlenül lesz majd erőm végigjárni, és nem kényszerülök arra, hogy feladjam.
Olyan vagyok mint a gyerekek, naponta számolgatom, már csak tizet kell aludnom az indulásig. Már csak 10 nap és irány Barcelona, onnan Pamplóna, majd S.J.P.P. Alig várom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.