2008.09.15. Konyhai kollégáim napja
Az éjszaka nagyon keveset aludtam. A velünk egyszobában elhelyezett két spanyol nő duettet horkolt az éjszaka. Pedig mennyire örültem annak, hogy csak négyen leszünk egy szobában, kár volt. Így korán keltünk és indultunk. Egy útbaeső bárban finom kávét és kroasszant reggelíztünk. Annyira hideg van reggel, hogy egy német pasi előttünk a csomagjából egy zoknit vett elő, és azt húzta a kezére kesztyű helyett.
Ma találkoztam a franciákkal, akikkel pár nappal ezelőtt egy étteremben ettünk. Ott láttam, hogy ők is tintahalat ettek, bezzeg a tintahal náluk nem verte ki a biztosítékot. Most kedvesen érdeklődtek a kiütéseim felől. A két francia férfi korunkbeli, kedves szimpatikus, minden alkalommal üdvözölnek bennünket. Mutogatva beszélgetünk, jól szórakozunk rajta.
A hegyekben kövek, gyökerek között botladozva jöttem kb. három kilométert. Szerencsére már árnyékban, mert megint nagyon melegen tűz a nap. Elég fárasztó volt a mai nap is. Ettől függetlenül gyönyörű kis falvakon vonultam ma át. Olyan csendesek, nyugodtak, hogy az ember azt hiszi nem lakja senki. Gondolom van gazdájuk, csak esetleg éppen most sziesztázik.
A németek hátizsák nélkül vonulnak, mintha csak egy kiránduláson lennének. Könnyű nekik, egy vállakozó spanyol cég, tehertaxival elviszi a csomagjaikat, természetesen jó pénzért a következő állomásig. Itt is jó üzlet a kényelmes ember. Nagyon sokan (főleg németek és spanyolok), használják ki ezt a lehetőséget. Mire a batyuját cipelő igazi zarándok a célállomásra ér a " jó " helyek már el vannak foglalva. Már ott hever az ágyakon az előrehozott csomag, jelezvén hogy az már foglalt. Felháborító, de ez van.
Végre itt vagyok Rabanal de Camino-ban. Az alberg szuper, ez már tényleg európai színvonalu. Itt van az ír pasi, a koreai kisöreg, itt vannak Anitáék is, és még sokan mások. A szobák nem túl nagyok, végre jó forró vízben fürödhettem. Az udvar közepén egy hangulatos bár található. Lehet enni is inni is, amit meg is tettünk. Martinnal és Anitával együtt ebédeltünk. Valami nagyon finom salátát, majd erre egy jó hideg sört ittunk. Ez kell a kifáradt zarándoknak, kaja, pia, és egy kényelmes ágy.
Autópályák a fejünk felett.
Megmásztam ezt is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.