2208.09.22.
Megint egész éjjel esett az eső. Persze reggel is. Nyugiban reggeliztünk. A zarándokok türelmesen várták, hogy indulhassanak. A két fiatal olasz apáca is akikkel pár nap óta kerülgetjük egymást. Amint egy kicsit alábbhagyott az eső mindenki kezdett készülődni. Aztán valaki elindult, a többiek meg mint a birkák utána, pedig még esett. A gyaloghíd a folyó felett, amin át kellett kelnünk, olyan volt mint valami függőhíd az őserdőben. Bevallom katonásan be voltam tőle rezelve. Kapaszkodva mertem csak átmenni a sötétben, az erős szélben imbolygó hídon. Az út elején csak elemlámpával lehetett menni, szinte csak botorkáltunk, mert fél 9 felé lett csak világos. Egész délelőtt szemerkélt az eső. Ez azért jobb volt mintha zuhogott volna. Az esőköpeny alatt meg rendesen lehet izzadni. Leülni pihenni meg szinte sehol sem lehet, mert minden vizes. Így természetesen nem pihentünk, mit tehettünk, maradt a gondolatokba merülés és a csendben gyaloglás.
Amint beértünk Palas de rei-be azonnal lefeküdtem az ágyamra egy kicsit pihenni, rögtön el is aludtam. Egyre többen vagyunk, már annyian hogy szinte összeérnek a gyalogló zarándokok. Ez az utolsó 100 km már nagyon zsúfolt. Itt már küzdeni kell azért hogy helyet találj magadnak. Egyre inkább ez lesz, mert itt már az ország más részéről induló utak is becsatlakoznak a francia útba. Ma annyira fáradt voltam egész nap, hogy nem sokat tudtam a lelkemmel foglalkozni. Lekötöttek a testi nyavalyáim, pl. hólyagok. Gyötör a honvágy is már rendesen, négy hete eljöttem otthonról, talán nem csoda. Most már minden és mindenki hiányzik.
Tényleg nem szabad semmiféle halat ennem, mert ismét újabb és újabb hólyagok jelennek meg rajtam. Kerülöm a halételeket amennyire lehet. Ez elég nehéz mert itt akkora a kinálat a tengeri halakból, és mindenféle tengeri herkentyűkből, hogy csak sajnálni tudom hogy nem ehetem őket. Fel vagyok dobva, ha találok véletlenül valamelyik üzletben gyümölcsöt. Ez jelenti a változatosságot számomra. Felváltva eszem kenyérrel, kukorica konzervet, gomba konzervet, vagy spárgakonzervet. Nem csoda hogy lefogytam. Az összes többi ételben amit itt kínálnak van hal. A gyümölcs viszont nagyon drága, kb ötszörös áron kínálják mint otthon. Nagyon vágyom már valamilyen csirkéből készült ételre, mint pl: gombás csirke, lecsós csirke.... máris éhes vagyok.
Együtt a Magyarok.
Portomarin.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.